Szőlősi Cuvée Trail 20K

Mivel Hites Viktor versenyeit nagggggyon szeretem, nem maradhatott ki a csodaszép Balaton felvidéken rendezett terepfutó verseny sem. Velem tartott nagyon kedves futótársam Zsuzsi is, akinek térdsérülés/műtét után ez volt az első hivatalos versenye.

Reggel nyolckor indultunk Győrújbarátról, forgalommentes úton az őszi Bakonyon keresztül gyorsan Balatonszőlősre értünk, ahol már javában gyülekeztek a futók/túrázók.

A chip felvétel után soksoksok ismerőssel pacsizás, közös fotó a versenyen szintén induló Bogár Janival, majd a szokásos "beöltözés futónak", amit próbáltunk minél inkább halasztani, mert az átderengő napsütés ellenére azért koránt sem volt meleg.

Zsuzsival végig "nyulaztunk" hol ő, hol én adtam a tempót (oké a végén inkább ő:):) A faluból kiérve azonnal nekiláttunk a Hegyes-Mál oldalának megmászásához, mint a szintrajz is mutatja az első 4 kilométeren folyamatosan felfelé futottunk több mint 200 méter szintet begyűjtve. 

A Kis-Gella oldalából lefutva átfutottunk az elképesztő panorámát nyújtó Balatonszőlősi szőlők és présházak között, előttünk pedig a csillogó Balaton, a tihanyi félszigettel, Füreddel, még a nap is kedveskedett egy kis előbújással.

Az első ellenőrzőpontot a Tótvázsony-Balatonszőlős országút keresztezésénél értük el, majd továbbra is szőlők és présházak mellett futva Pécselyen érintettük a második ellenőrzőpontot, itt futottunk kicsit Valkó Verával majd délnek vettük az irányt. 

Klárapuszta mellett megcsodáltuk a felhagyott kőfejtőt, megmásztuk a Meggy-hegyet és immár 17K után a Csengő-hegy oldalában megküzdöttünk a rendkívül tapadós - a cipőről heveny rugdosás hatására sem távozni akaró sárral, itt a lábfejenként kb. fél kg. plusz súly kivette a lendületemet, szerencsére Zsuzsi azért húzott magával tovább (3X Ironman teljesítés azért, sérülés ide vagy oda - meglátszik:)). Őt már a cél közelsége húzta előre, engem meg a sár (de vissza:)).

Balatonszőlősre beérve az aszfaltos úton végre lerugdaltuk a sarat a cipőnkről, majd célbafutottunk.

Zsuzsi, ha már visszatérés, be is húzott egy korosztályos második helyezést - hatalmas gratuláció! 5:40es átlaggal futottunk egy 412m szintes majdnem 21 kilit, nem rossz!

Ezt követően teázás, beszélgetés Janiékkal (aki természetesen győzött a korosztályában) - a híres-hírhedt levágott elejű, gyakorlatilag talp nélküli - de jól bevált futócipőjét is megcsodálva - egy végtelenül szerény ember elképesztő eredményekkel (1991 Spartathlon győzelem, 100Km országos csúcs (6óra 31 perc!!!!!))

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bog%C3%A1r_J%C3%A1nos_(fut%C3%B3)

Ebben a cipőben futotta a 2004-es BBU-t is és mivel egyszerűen kényelmes, máig használja, el sem tudom képzelni mennyi kilométer lehet benne, de úgy 10-15 ezer biztosan. Igen, a képen a fehér rész nem a cipő, hanem a zokni, ez Janinak már gyakorlatilag a "védjegye", a kiinduló ok amennyire tudom az volt, hogy egy UB egyéni teljesítés alatt a futók lábmérete úgy két méretet nő, ezért általában egy cipőcserével futnak, Jani ezt a cipő orr felsőrész egyszerű levágásával oldotta meg:)

Átöltözés után (azért leizzadtunk rendesen) még megebédeltük a Viktorék és segítőik által készített csülkös babgulyást.

Mivel a nap továbbra is hét ágra sütött, útba ejtettük Tihanyt egy kis séta erejéig, majd Akali-Dörgicse-Pécsely-Veszprémen át autóztunk haza.

Tökéletes nap volt!