Latolgatás

Mivel Zsuzsinak volt egy átvett nevezése a Gánt-trailre nekem is kapóra jött, hogy a hétvégi futást mezőnyben hajtsam végre. 

Alapból 100-as hetem volt, a hét első négy napján 4x20,5 kilométert futottam, majd pihentem két napot, vasárnap pedig Gánton futottam a 24 kilis távon. 

A Bodri trail után csak egy nap pihenőt tartottam, viszont a hétfői "nyögvenyelősebb" futás után napról napra kipihentebb és gyorsabb lettem, tehát működik a "futás közben regenerálódom" elv. 

Szombaton rokonlátogatással egybekötött Spuri futóbolt látogatást is megejtettük, beszereztem az ötödik pár Hoka Bondi6-ot (kék-sárga mint a legelső volt), amelyben a Black Hole-t és az UB-t fogom futni.

Gántot még gyerekkoromból ismertem, sokat jártunk ide a külszíni bauxitbánya meddőhányójába eocén kori fosszíliák után kutatni (rengeteg van itt belőlük). Futni viszont még soha nem futottam a Vértesben, éppen ideje volt.

Sok ismerőssel találkoztam még a rajt előtt, a nap is kisütött, igazán kitűnő futóidő ígérkezett. A futás nagyon jól esett végig, egy kulacs izóval mentem, a kabátot bölcsen letettem még a rajt előtt. A faluban még láttam egy darabig Zsuzsi hátát, aztán beálltam a saját tempómba, jó kis kaptatókon melegítették be a mezőnyt, jól nézett ki a "marsi" bauxitfejtésen való átkelés, minden vörös, na nem a bauxittól, mert az alapból szürkés, hanem a bauxitot megszínező vas oxidtól (népies neve: rozsda).

Vadregényes erdőkben kanyargó utakon ment az első kör, 10 kilométer körül érkezett meg rám a később indított 14 kilométeres mezőny élbolya. Az első helyezett egy egyenes úton már jó 100 méterre előttem volt mikor láttam, hogy a jelölés viszont balra bevisz az erdőbe, ezt az órám is megerősítette, utánakiabáltam, szerencsére még meghallotta és vissza tudott futni. 

Az első kör végén még megmásztuk a kopár, füves Öreg és a Gém-hegyet, jó kilátás nyílt mindenfelé innen, majd "lezúdultunk" a faluba, átfutottunk a főúton, majd mentünk a másik oldali körre, hosszú futható egyenesen vitt az út egy szántóföld mellett, majd nagyon szép ligetes erdőkön és tisztásokon kanyargott egészen a szinttérképen is jól látható nagy kaptatóig.

A Juh-völgyben 3 kilométer alatt 180 szintet mentem felfelé majdnem a Géza pihenőig, nem volt meredek, csak a bokán felül érő avartól eléggé nehezen futható. Nem is erőltettem meg magamat túlzottan. 

Az utolsó frissítőponton már nem volt innivalóm, úgyhogy gyorsan vettem magamhoz egy kis víz-kóla kombót. 

Ez után következett 5 kilométernyi csapatás lefelé a célig. A frissítőnél még 6:10-es átlagot mutatott az órám, de lefelé aztán volt 5 percesnél gyorsabb kilométerem is, így 6:01-re javítottam a végén. Ezen a részen már javarészt csak egyedül futottam. 

A célban már várt Zsuzsi, aki azért a rend kedvéért hozta a női harmadik helyet. Én sem elégedetlenkedtem magammal, 179 indulóból azért a 36-ik hely meglett 2:23-al, ami nekem bőven megfelel.

Még inkább örültem annak, hogy könnyen megy a futás, nem fáj semmim, jól regenerálódok és most aztán már tényleg ráfordultam a "nagy ismeretlen"-hez vezető útra.

Bő egy hónap és jön a Black Hole! Mint ahogy gondolom sokan, úgy én is gondolkodtam azon, hogy vajon mi-merre-hány méter lesz ezen a versenyen?

Kezdem az indítékkal:

Balázs blogján már régebben és gyakrabban is megfigyelhető volt az a markáns véleménye, hogy a kísérővel induló ultrások igazából előnyben vannak a kísérő nélkül indulókhoz képest (és tényleg), nem csak a fizikai, hanem a lelki támogatás terén is, persze olyan futók esetében akik alapból igénylik a társaságot a futás közben.

Egy adott versenyre (szint, szintidő, útvonal és táv tekintetében) való specifikus felkészülés és az ismeretlenre való felkészülés, erőbeosztás - nem is a fizikai, hanem inkább a lelki - azaz az állandóan felkészült ultrafutók között is jelentős különbségek lehetnek.

Mindehhez nagyon jó koncepciót állítottak össze ezzel a versennyel, ismeretlen útvonal, ismeretlen szintidő, ismeretlen szintkülönbség, ismeretlen távolság. 

Az 55-120 közötti behatárolásról azt nem gondolnám, hogy a táv az 55-höz lenne közelebb mint a 120-hoz, hiszen 50-es versenyből van bőven, illetve általában nem is számítják igazi ultrának, csak amolyan "belépőnek", addig az aszfaltos 80-120 kilométeres versenyek (eltekintve a 12 órás vagy 100 kilis körözésektől) még meglehetősen ritkák, de már kellően komolyak.

Ez látszik is a hazai ultrafutások felhozatalában megjelenő új versenytávokon (pl. Mamma Montana 100, Szőlőskör 100). 

Szerintem a táv 80 és 120 között lesz, de hajlok inkább arra, hogy 100+ os lesz a verseny. Gyakorlatilag úgy lett belőve az egész, hogy kellően csábító és kellően "rémisztő" legyen, be is vonzott a rajtlista szerint több mint 140 befizetett indulót, akik úgy ítélték meg, hogy ez sokkal izgalmasabban hangzik, mint amennyire esetleg elrettentő.

Meglátjuk ez ebben a formában igaznak bizonyul-e a végére. Én is nagyon kiváncsi vagyok!
A Bakonyban Zirc 50 kilométeres sugarán belül bőven akad hosszú, gyér forgalmú út, vagy forgalomtól elzárt erdészeti út.

Megfordult a fejemen, hogy mennyire orbitális szívatás lenne ha a mezőnyt csak szimplán kihajtanák a zirci focipályát körülölelő 400 méteres salakos oválpályára futni 250 kört :D:D persze mivel sem Öcsi, sem Balázs nem akarja (túlságosan) megutáltatni sem magát, sem pedig ezt a versenyt a mezőnnyel, illetve ezért kár Zircre mennni, ez így ebben a formában tuti csak fantazmagória (remélem nem adtam ötletet).

 Azt viszont el tudom képzelni, hogy mondjuk 80 kilométer futás után az utolsó 20 kilométert itt körözve kelljen megtenni - tuti kialakulna a Black Hole, meg a blackout, meg a becsavarodás a végére.

De támaszkodjunk arra amit tudok (??? semmit sem tudok!), még a korábban az eseményhez belinkelt nők lapja rejtvényben Balázs által megidézett "Bakonyi község: Réde" is illeszkedhet a képbe, ezt a települést Zircről Dudar felé indulva országúton, később pedig erdészeti úton el lehet érni, persze lehet, hogy csak véletlen volt.

Kérdés, hogy körbe, vagy oda-vissza? Monotóniatűrés? Mennyire? Eleve, Zirc rajt-cél, vagy csak rajt...vagy csak cél, vagy egyik sem? Rajt időpont sincsen, csak annyi, hogy reggel 6-ig bedepózás - jelentsen ez bármit, aztán a többi titok...hmm...futókat zsákkal a fejükön busszal ismeretlen rajthelyszínre szállítani milyen lenne már?:D:D

Erdészeti út van bőven, Vinyéről a Hódos-ér völgyén át Bakonybélig, vagy fel a Kőris-hegyre (ezt az egyet szerintem tuti nem fogják kihagyni) onnan akár a Réz-bükki árok erdészeti útján Huszárokelő puszta felé, majd tovább Hubertlakon át akár Farkasgyepűre, vagy a Kőris-hegyről le Bakonybélbe, majd onnan Farkasgyepűre, netán Bakonybélből a Hajagon át Herendre? Bakonybél pedig kis forgalmú úton elérhető Zircről, akár Pénzesgyőr, akár Borzavár - Szépalma felé. Ezeket az utakat gyakorlatilag számtalan variációban lehet kombinálni. 

Persze ha az vesszük Zircről akár Győrújbarátig, vagy a Balatonig is lehet futni, meg vissza. Tehát, ha valaki tervezni akar, akkor készüljön a Kőris-hegyre, azon kívül pedig Zirc 50 vagy 100 kilométeres körzetén belül gyakorlatilag bármire:D 

Remélem sokat segítettem!

Frissítés - azt nem hinném, hogy 3-5 kilométerenként lenne frissítés, hacsak nem egy 10-20 kilométeres körön fog zajlani a verseny, ezt a verziót könnyebb megvalósítani. 

Amennyiben egy nagy kör lesz, vagy egy "csak oda" útvonal, akkor akár azt is el tudom képzelni, hogy csak 10-15 kilométerenként lesz egy frissítő (ez indokolhatja a kötelező kézi kulacsot is).

Egy biztos, mivel gyerekkorom óta rengeteget jártam/járom a Bakonyt, attól nem félek, hogy bármikor ne tudnám pontosan, hogy éppen hol vagyok, persze ismeretlen tényező lesz éppen elég ez nélkül is. 

Április negyedikén lehet itt hóesés, szélvihar, eső, de akár 25 fokos madárfüttyös jó idő is. Persze az időjárást legalább "nagyjából" ismerni fogjuk előtte kicsivel, bár az április a bolondságáról híres, igaz idén a február már eljátszotta az április udvari bolond szerepét.
A versenyig meg most már nekiállok rendesen futni végre:D Tegyetek így ti is!