Évzáró 2018

2018.12.30

Ismét eltelt egy év, így a számvetés ideje is elérkezett. Futás tekintetében az egyre hosszabb távok és a végre tervszerűbb felkészülések voltak jellemzőek, szerencsére idén is sérülés nélkül. 

Kezdődött egy jól elhúzódó torokgyulladás szerűséggel, amiből kb. két hónap volt teljesen kijönni, mivel azonban köhécselésen kívül nem okozott más problémát hát miért ne futottam volna?

Első falatnak mindjárt ott volt a gútai vízkereszt maraton, majd indult a BSZM féltávjára való felkészülés a ráduplázásokkal, sokszor fagyban, hóban, sárban. Maga a Félbalaton nagyon jól sikerült, jó tapasztalatszerzés volt.

Utána szusszanásnyi pihenés után pedig már Zsuzsival hangoltunk a Szentendre Trail-re, sokat futkostunk éppen ezért leginkább terepen. Ennek megfelelően maga a verseny is jól sikerült, végig együtt futva teljesen kiélveztük amit a táv adhatott. 

Alig, hogy kiszállt a lábamból a fáradtság, meg is jelent az "eseményhorizonton" az év csúcsfutását jelentő Korinthosz 80, avagy a belépő az igazi ultrák világába. Előtte még megjártuk a Plitvicei tavakat, ha pedig már ott voltunk nyilván futottunk is. Durván szintes, de gyönyörű környezetben sikerült itt maratont futnom.

A nyár közepén már rá kellett repülni az egyre emelkedő heti kilométerszámra, természetesen a nyaralás alatt is futottunk, terepen és aszfalton is a Bükkben. 

Közben, ami az aszfaltos cipőket illeti, elhagytam a jól bevált Asics-ot és átnyergeltem a Hoka-ra, nagyon bejött a váltás, Vanquish3-al kezdődött, majd a Bondi6-al folytatódott a cipők sora.

Miközben én az aszfaltot koptattam, Zsuzsi az Elbaman-ra készült velem párhuzamosan.

A nyár gyorsan tovaszállt, bohóckodtunk kicsit az UB-n csapatban, ketten bevállalva az éjszaka második felét és már ott is voltunk Baján a K80 rajtjában. A futás nagyon jól sikerült, felülmúlva a várakozásaimat (persze továbbra sem lettem gyors futó, de nem is ez a célom). 

Túl rövid pihenés után aztán következett is a Szőlőskör, ahol kissé fáradtnak is éreztem magamat, ez az eredményen is tükröződött.

Ősszel még nyaraltunk egyet Elba szigetén, Zsuzsi versenyzett egy jót az Elbaman féltávján, festői környezetben és kitűnő körülmények között. Ősszel már csak egy versenyen jártam, de az nagyon jóleső volt, a tanúhegyek nyomában terepmaratonon.

Ekkor már ki kellett tűzni a következő évi célokat, amelyekből egyelőre egyet tartok a fókuszban, ez pedig a Január 25-i Fertő-tó kerülés a maga csaknem 120 kilométerével.

A felkészülést már úgy kezdtem, hogy írtam végre magamnak edzéstervet, négy hetes ciklusokkal, három hét táv növeléssel, majd egy hét pihenéssel, miközben az egy hónapos ciklusok össztávja is szépen növekszik, egyelőre probléma nélkül sikerült végrehajtani.

Most már csak az utolsó edzésciklus van hátra, azaz már az első hete le is ment, finisébe lép a felkészülés, "arccal a tó felé" leginkább az foglalkoztat, hogy az időjárás mennyire lesz kegyes, mert Január végén ezen a vidéken a +15 fokos napsütéses időtől a -15 fokos hófúvásig bármi lehetséges, bízom abban, hogy nem lesz azért ennyire szélsőséges. Eléggé összetett feladat így is megtervezni az öltözködést, hogy mit vigyek magammal és persze, hogy hogyan frissítsek a megfelelő energiaellátás érdekében.

Az év a számok tekintetében pedig így alakult:

Futottam összesen 3746 kilométert, erre 379 órát szántam, 214 edzés során. Közben 32320 méter szintet másztam meg, elhasználtam egy pár terep és két pár aszfaltos futócipőt.

41 alkalommal futottam félmaraton körüli távokat (21 +/- 3 km), 21-szer 30 kilométer körül, valamint 14 esetben maratoni, vagy annál hosszabb távot.

Ebből is látszik, hogy eltolódott a profil az egyre hosszabb távolságok felé, az év utolsó három hónapjában belehúztam és összesen 1135 kilométert teljesítettem, a december pedig az eddigi legerősebb hónap lett 411 kilométerrel. 

A nyár vége óta már heti 5 futás az adag, szerencsére minél többet futok, annál inkább szeretek futni és az egy-egy pihenőnapon is várom a következő napi futást. 

Igaz a hétvégék kivételével már töksötétben rovom a kilométereket, de ezen az égövön ezzel meg kell tanulni együtt élni.

Minden olvasómnak sikeres és sérülésmentes boldog új évet kívánok!