Évértékelő

2019.12.30

Nem múlhat el Szilveszter úgy, hogy ne foglaljam össze kicsit az elmúlt évet futós szempontból, előbb azonban az ünnepek - most is nagyon meghitten teltek, rengeteg pihenéssel és még több futással persze.

Közvetlenül az ünnepek előtt elutaztunk ismét Nagybörzsönybe, ezúttal viszont otthon hagytuk a futócuccot (ilyen sem történt még eddig:)), kizárólag pihenni és az ünnepek előtt feltöltődni utaztunk el egy hosszú hétvégére. 

Mesebeli kis kuckóban szálltunk meg, hozzá illő vendéglátással (és kiscicával), nap közben, bár az időjárás aztán esősre kapcsolt, a helyi látnivalókat néztük meg, többek között a 900 éve változatlan formában fennálló erődtemplomot és a csak itt látható áttört facsipkét és kiállítást.

Jókat ettünk és alaposan kialudtuk magunkat. 

Az év utolsó teljes hetére pedig, ha már úgyis jön az ünnepi eszem-iszom a futással sem fogok spórolni.

Így is lett, hat futás alatt 135 kilométert gyűjtöttem 2000 méter szinttel, terepen, aszfalton, töltésen, jó és rossz időben egyaránt. Mivel karácsonyra Zsuzsitól egy szuper korcsolyát kaptam, az egyik délután még egy rövidke korizás is belefért, "nyújtás jelleggel", ahhoz képest, hogy 10 éve nem volt a lábamon korcsolya, csak egyet estem, igaz az hatalmas volt:D

Az év elején az első 100 kilométer feletti teljesítésre készülve azt a célt tűztem ki, hogy 2019 a "három szalag éve" lesz. Ebből kétség kívül a legkomolyabb kihívás az UB egyéni teljesítése volt, de a Fertő-tó kerülés után már azért komolyabban éreztem magamban az ehhez szükséges "képességet".  Ettől függetlenül ez a verseny hatalmas lépés volt az ismeretlenbe, szerencsére (bár a szerencse itt csak az egyik tényező volt) az előzetes elvárásaimon felül sikerült itt célba érnem. 

A Szentendre-Trail már ismerős volt, itt a meleg ütött meg kicsit, illetve az, hogy még koránt sem pihentem ki eddigre az UB-t.

Szuper volt a Suhanj 6 órás futása is az idén, itt 61 kilométert sikerült futni. Szintén ismert pálya volt a Korinthosz 80, igaz itt tapasztaltam meg először, milyen hasi problémákkal futni és azokon úrrá lenni, hasznos volt.

Meglepetésként szalagot adtak a Szőlőskör 50-es távján is, így már ekkorra megvolt a három szalagom. A hab a tortán pedig az idén debütáló Ultrabalaton Trail leghosszabb, 100 kilométeres terepfutása volt, így az év végére 4 szalagot gyűjtöttem be.

Ééés, következzenek a számok röviden. Összesen 209-szer húztam futócipőt idén, 477 óra alatt 4560 kilométert futottam, 41600 méter szint emelkedéssel, ebből 681 kilométert az idei 7 ultraversenyen. Egyre jobban néz ki a DUV adatbázis, igaz a Burgenland Extreme és a S!6 sem szerepel a versenyek között.

Jövőre pedig? Elsőként következik a Fertő-tó, másodjára, a tavalyi időn azért jó lenne csiszolni kicsit, igaz itt az időjárásnak nagyon meghatározó szerepe lesz - keresztülhúzhat bármilyen tervet.

Nagyon várom a Black Hole-t is, a teljes ismeretlent, kíváncsi vagyok mennyire fogom elveszíteni a tájékozódási képességemet az ismerős hegyek között.

Aztán pedig az UB. Már most kezdem érezni a "húzását", ezúttal új keretek között, de nagyon várom. A többi pedig? Képben van még Júliusra a Mamma Montana Bakony&Balaton ultra és a Korinthosz is - a táv még kérdéses, a többit pedig "majd meglátjuk".

Addig is, boldog új évet mindenkinek, sérülésmenteset, sokat futósat!