Alapozás, formaszerzés

2018.01.18

Sötét, fáradtság, egész napos lóti-futi, hazaérsz, éhes vagy, köd van, szemerkél az eső és különben is hideg van - a napot általában csak a munkahelyedről látod, szerencsés esetben a hétvégén - már amennyiben nincsen több napos zárt felhőzet.

Január - február futás szempontjából talán a legkritikusabb időszak a legtöbb futónál, hiszen novemberben, decemberben még várhatjuk a karácsonyt, "finiseljük" a futóévet, szerencsés esetben színes lombok alatt, majd a korai hóban is futhatunk.


Az év első két hónapja viszont olyan mint a "légüres tér", a tavasz még messze van, az utóbbi években általában nem nagyon látni havat itthon (kivéve a szerencsésebb országrészekben:)), esőt, sarat annál inkább, ilyenkor sokaknak megfordul a fejében az, hogy minek is fut, mi értelme is van ennek, ilyenkor van a legnagyobb szükség a "fejben erős" tulajdonságra.

Hátunk mögött ott az esetleges karácsonyi "eszem-iszom+majdfutokmáskor" miatti formavesztés, a szervezet pedig ebben az időben eleve sokkal több energiát használ fel a folyamatosan támadó vírusok, baktériumok ellen, szerencsések vagyunk ha ezekben a hónapokban el tudjuk kerülni ezeket a nyavalyákat.

A napfény tartós hiánya miatti lehangoltság, a túl távoli célok, az esetleges betegségek és az időjárás sajátosságai nagyon negatívan tudják befolyásolni a futáshoz való hozzáállást, ha hagyjuk, de a futót többek között ez különbözteti meg másoktól, hogy a hideg esős sötét estében is képes cipőt húzni és "csak azért is" lefutni az előírt távot.

Az év most már úgy kezdődött, hogy egy karácsony előtti megfázásból nagyon lassan kimászva év eleji "felütésként" következett a Gúta Maraton, majd innentől a Balaton Szupermaraton Félbalaton távjának edzésterve szerint futok (persze ráigazítva a saját időrendemre). Ez heti négy futást takar, két rövidebbet a hét közben (8-18 km) és két hosszút (max. 35 km) a hét végén "ráduplázással" szoktatva a szervezetet ehhez a megterheléshez.

A március 24-25-i hétvégén az vár rám, hogy a szombati napon 43 km-t (Badacsony - Balatonfüred 5 óra 25 perc ), vasárnap pedig 49 km-t (Balatonfüred - Siófok 6 óra 50 perc ) kell teljesíteni szintidőn belül.

Az év ezen szakában a késő tavaszi tavaszi meleg és a téli hófúvás akár egy napon is válthatja egymást, illetve mindkét napon akad szintkülönbség is, ezek a tényezők még érdekesebbé teszik a megmérettetést.

Az útvonalat az elmúlt évben már többször is "befutottam" különböző szakaszokban és egyébként is a kedvenc futóhely a Balaton - azon belül az északi-part.

A megfelelő felkészülési edzésmennyiség mellett meghatározó szerepe lesz a futás közbeni frissítésnek, de leginkább a futások közötti regenerációnak és energiapótlásnak.

Zsuzsi eleve ellát bőven motivációval azzal, hogy a rajtnál elbocsájt és a célban vár, rengeteget segít, hogy motivált maradjak az összes futásom alatt (mindig eljön velem futni vállalva a lassabb tempómat és esetleges nyüsszögésemet:))  ez extra dopping.

Csabi (Csabipontkom) barátom pedig mindhárom tervezett főversenyen részt vesz, már összeszokott futótársak vagyunk.

Nagyon kíváncsian várom a versenyeket, elképzelem előre, hol és hogyan fogok futni és tudom, hogy nagy élmény és tapasztalat lesz, ebből is merítek erőt mikor neki kell indulni a futásoknak - mert nem mindig könnyű.

Amit még el kell sajátítanom, az a lassú kezdés, tehát ezeket a futásokat nem lehet (legalábbis nekem nem) 5:20-as meg az alatti időkkel kezdeni, mert sokkal hosszabb távon kell gondolkodni és nem mindegy hol és milyen mértékben kezd el fogyni a lendület (lásd gútai maraton, elfutottam az első felét, ami 35-nél visszaütött).

Ezeket a lassú futásokat a hétvégi duplázásokra tartogatom, ezek közül a legkomolyabb a verseny előtt 3 héttel lesz, szombati 35 km után vasárnap 20 kilométeres edzés.

A távolabbi jövőben pedig már feldereng az augusztus 11-i Korinhosz80 (azaz 81), ahol 1-es rajtszámmal szintén nem kellene leszerepelni:)


Ez egy másfajta próba lesz, az eddigiekhez képest némileg megkevert menetrenddel, éjfélkor Bajáról indulva 11 órás szintidő alatt Szekszárdig 81 kilométert lefutni. Két dologra tudok támaszkodni, az egyik, hogy futottam már hosszút éjféli rajtolással, a másik pedig, hogy futottam 76 kilométert (szintest) bruttó 10:10 alatt, sokat pihenve.


További tapasztalatszerzésként tervben van a június 10-i éjszakai 12 órás futás Velencén, de ennek a "fixálását" még elhalasztottam a BSZM utánra.